Latolgatás és körkép
Öt nap múlva elkezdődik a 2010/2011-es NBA szezon. Komolyan eltelt négy hónap azóta, hogy a fotelemben mozdulatlanul ülve végignéztem, ahogy Kobe Bryant egy konfetti-esőben ünnepli ötödik bajnoki címét? (Nagy sóhaj.)

Ideje felülkerekedni a múlton, túltenni magam azon, hogy Ron Artest bajnoki gyűrűt nyert, és belemerülni az új szezon izgalmaiba és rejtélyeibe.

Következzen az idény beharangozója.

A BAJNOKASPIRÁNSOK

Los Angeles Lakers

Mikor nem azok?

A rémisztő tény, hogy a Lakers erősödött tavalyhoz képest. Jordan Farmar elment büszke kozáknak New Jerseybe (állítólag a két füle külön repülőjegyet kapott), így a vezetőség gyorsan és olcsón lecsapott arra a Steve Blake-re, aki eddig nemcsak a város gyengébb csapatában játszott, de akár a Lakers kezdő irányítója is lehet az öregedő Derek Fisher előtt.

Ha ez nem lenne elég, Bryant beszervezte a gyűrűvadászatba az agyontetovált Matt Barnes-t is, aki eddig az Orlando Magic verőlegénye volt. Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy a Lakers gyűjtögeti azokat az embereket, akik valamennyire is frusztrálják Bryantet.

Két éve benyaltak Raja Bellnél, tavaly egy hét meccses párharc után gyorsan cseréltek Artestért, most pedig Barnes volt az aktuális pióca az alapszakaszban.

Ha Andrew Bynum egész szezonban egészséges lesz (Spoiler veszély: nem lesz), akkor a Lakers minden gond nélkül nyerheti meg a nyugati alapszakaszt, majd masírozhat be ismét a döntőbe. Azért hadd mondjam el, hogy a nyugati második (vagy harmadik) hely is bőven elegendő nekik, hogy ismét bejussanak, majd bajnokok legyenek zsinórban harmadszor. Más szavakkal, hogy bekövetkezzen az apokalipszis.

Miami HeatDraftold le a liga egyik legjobb dobóhátvédjét. Nyerj bajnokságot. Eressz le. Legyél közepes. Legyél unalmas. A legvégén legyél rossz.

Újra legyél közepes. Legyél jó. Szerződtesd a liga egyik legjobb magasemberét. Aztán a liga legjobb játékosát.

Megvan? Király.

2003-tól címszavakban eljutottunk 2010-ig, ahol is összeállt az álomcsapat.

Az embernek olyan érzése van, hogy Chris Bosh, Dwyane Wade és LeBron James mellett játszhatna akár két terhes nő is irányítót és centert, az eredmény a bajnokság megnyerése lesz.

Nos, a Heatnek ennél még több jutott.

Ott lesz Mario Chalmers és Eddie House, akik még álmukból felébredve is bevágnák az üres triplát. Márpedig három ilyen kaliberű játékossal sokszor lesznek üresen.

Ott lesz Joel Anthony és Zydrunas Ilgauskas, akik a koszos munkát elfogják végezni a palánk alatt.

Ott lesz Udonis Haslem, aki jelenleg a liga csapatainak felében kezdő erőcsatár lenne.

És ott lesz Mike Miller, akiről többet se kell elmondani, minthogy egyszer (2006-ban) már volt a liga legjobb cserejátékosa.

Ha a Heat nem is fogja megdönteni a Chicago Bulls 72-10-es rekordját, bőven 60 győzelem fölött állhatnak majd neki a rájátszásnak.

Boston Celtics

Tavaly azt gondoltam, hogy a zöld-fehérek már a rájátszás első körében kiesnek. Erre majdnem megnyerték a bajnokságot.

Idén nem követem el ezt a hibát, főleg annak tekintetében, hogy a Celtics a nyáron leigazolt két hullát, akik még névrokonok is! Ennek mennyi lehetett az oddsa?

Jermaine “egész életemben túlfizettek a semmiért” és Shaquille “elértem, hogy sehol ne vonultassák vissza a mezem, mivel ez az negyedik csapatom öt éven belül” O’Neal! Danny Ainge, ezt már nevezem!

Majdnem olyan jó ötlet volt, mint elkezdeni mindenidők legsiralmasabb baseball karrierjét, mielőtt NBA játékos lettél volna.

Sajnos nem tudok elég gúnyos lenni, mivel a Celtics-é a liga legösszeszokottabb csapata, tele sokat megjárt veteránnal. A kiszivárgó videókból és hírekből pedig úgy tűnik az öltözőben is jó a hangulat.

Ha nem is a kelták a legveszélyesebbek idén, benne van, hogy megnyerik a csapat történelmének 18. bajnoki címét.

A FELEMELKEDŐK

Oklahoma City Thunder2008-ban ha valaki azt mondja, hogy Oklahoma Cityben pár éven belül egy nagyon erős NBA csapat lesz, akkor nagyon bután néztem volna. Tudniillik akkor még a városnak saját csapata sem volt.

A tavalyi rájátszásban megmutatták, hogy tisztelni kell a csapatot és a várost is. A játékosok és a nézők a szívüket kitéve hoztak két győzelmet a későbbi bajnok ellen.

Az alapanyag adott, az összegyúrása folyik. Kevin Durantnél nincs három jobb játékos az NBA-ben. Aki ezt a tavalyi szezon végéig nem fogta fel, annak ott volt a világbajnokság, ahol röhögve alázta szét a bolygó legjobbjait. A tavalyi pontkirályi cím csak a kezdet volt, idén nem látom, hogy ki lehetne esélyesebb a liga legértékesebb játékosa (MVP) címre, mint ő – Kobe csapatjátékossá konvertálódott, és valószínűleg többet lesz sérült/fog pihenni, James két All-Star csapattárssal nem tud olyan statisztikákat produkálni, mint Clevelandben. Marad Durant.

Russell Westbrook, Jeff Green és James Harden szintén jó matéria, nem beszélve a tíz kedvenc játékosomban benne lévő Morris Petersonról, akiben meccsenként két tripla benne lesz.

Az igazán aggasztó dolog a centersor, ahol a fehér Nenad Krstic-Cole Aldrich tandem nem a legpofásabb, habár tavaly a kongói Serge Ibaka (a későbbiekben Iblocka néven fut majd, ki tudja miért) letette névjegyét.

Titkon az egész liga annak szurkol, hogy idén meglepetést okozzanak.

Chicago Bulls

Talán meglesznek a kellő alkatrészek.

Legalábbis ha végigmegyek, sehol nincs gond a bikákkal.

Derrick Rose napjaink legizgalmasabb irányítója. Ronnie Brewer hasznos, jól védekező dobóhátvéd. Luol Deng stabilan jól teljesítő kiscsatár. Carlos Boozer harcos eszkimó, habár a szezon első két hónapjában nélkülözniük kell kéztörés miatt. És Joakim Noah, akinek a haját visszavonulása után kiállítják majd a Hall of Fame csarnokban.

Minden adott!

Az igazi segítség persze az új védekező specialista edző, Tom Thibodeau, illetve a kirakatnyi cserepadra érkező hasznos kiegészítőember (CJ Watson, Kyle Korver, Kurt Thomas, Keith Bogans).

Én nem fogok meglepődni, ha valamelyik nagy ászt kivágják majd a rájátszásból.

A LEENGEDŐK

Phoenix SunsVárjunk csak, mit írtam?

Ennyire nem lehetek realista. (Aki úgy gondolta, hogy a fejlécben lévő játékosok véletlenszerűek, annak még most essen le: rosszul gondolta.)

Találós kérdés: Hány játékos maradt a legendás 62 győzelmes alapszakaszt futó 2004-es Sunsból?

A helyes válasz egy, mivel Leandro Barbosa és Amar’e Stoudemire is már a keleti parton sütteti fekete pocakját.

Steve Nash az utolsó mohikán, kiegészülve tíz kiscsatárral, rengeteg lelkes, ám a lelke mélyén lelombozódott szurkolóval, és egy remek edzői stábbal. Az eredmény kiszámíthatatlan.

Stoudemire pótlása egyszerűen nem lehetett zökkenőmentes manőver, így az új menedzsment nem is vette könnyen az akadályt.

A tavaly egész szezonban pizzát zabáló (majd a kosár világbajnokságon ébredező) Hedo Turkoglu akár még be is válhat, ám nagy kérdés, hogy hogyan fog megbirkózni az erőcsatár poszttal. További érkező Josh Childress, aki remekül illeszkedik a Suns rohangászós játéktervébe, csak hát nem épp hiányposztra jött, mivel swingmannek ott van már Jason Richardson, Grant Hill és Jared Dudley is.

Az egyetlen igazi erőcsatár szerzemény Hakim Warrick szintén jó puzzle-darabka a rendszerbe, csak kosárlabdázni kell megtanítani.

Mindemellett a Suns ott lesz a rájátszásban, hiszen náluk van a liga legjobb kezdő és a liga legjobb csere irányítója is.

Igen, arra a Steve Nash-re gondolok, aki idén 37. életévébe lép, és igen, arra a szlovén Goran Dragic-ra, akinek két évvel ezelőtti draftolásakor még csak pelyhedzett a szőr a pénisze felett.

Igazi hullámvasút szezonra lehet számítani Arizonában.

Orlando Magic

Mielőtt zavargások törnének ki az ablakom alatt, úgy fogalmaznék, hogy a Magic nem is leengedő, inkább csak egyhelyben tiporgó. Márpedig Floridában ez igen csak nagy hiba a rivális csapatot elnézve.

Ki miatt lehetne a Magicet bajnokesélyesnek hívni?

Talán Vince Carter miatt, akinek minden ugrásánál félő, hogy leszakad a lába?

Talán Rashard Lewis miatt, aki mojito koktélt kortyolgatva nevetgél azon, hogy évenként 10 millió dollárral többet kap, mint kéne neki?

Talán Dwight Howard miatt, aki inkább a nézőtér 14. soráig blokkol ki egy labdát, ahelyett hogy valamelyik csapattársának pöccintené?

Sok mindenben hiszek, de abban nem, hogy a Magic megismételné a két évvel ezelőtti menetelését. Valószínűleg ismét egy tisztes kiesés vár rájuk, ami lassacskán elpattinthatja Stan Van Gundy agyi ereit.

Ezen pedig nem Chris Duhon és Quentin Richardson fog segíteni.

Posted in Latolgatás

More about:



Leave a Comment: